A Műcsarnokban jelenleg futó BBS 50 kiállítás több MOME Media Playground installáció alapanyagaként is szolgál, jöjjön tehát egy rövid poszt a Balázs Béla Stúdióról:
A Balázs Béla Stúdió, a „BBS” a 80-90-es évekig megkerülhetetlen fogalom volt egyetemista, értelmiségi és művész körökben. Most lép felnőtt korba az a generáció, amelyik már nem tudja, mi az a BBS, és nem is sejti, hogy a Balázs Béla Stúdió a világ filmművészetének páratlan, egyedülálló műhelye volt.
271 rendező, 50 év, 511 film – ez a Balázs Béla Stúdió számokban kifejezve. Műfajok tekintetében a teljes spektrumot felölelik az itt készült alkotások: kisfilmek, nagyjátékfilmek, dokumentumfilmek, animációs filmek, kísérleti filmek, experimentális filmek, videóművek, művészeti dokumentációk stb.
A fiatalok szűk szakmai köréből 1959-ben létrejött filmklubot az Aczél György nevével fémjelzett kádárista kultúrpolitika emelte be a hivatalos filmgyártás rendszerébe 1961-ben. Szervezetbe tömörítve felügyelete alatt kívánta tartani a Filmművészeti Főiskoláról kikerült fiatal filmművészeket. A BBS fiatal alkotói a kezdetektől a filmnyelv megújítására, a filmmel való kísérletezésre használták ezeket a politika által megszabott kereteket. Az évek során úgy tematikájában, mint a filmes kísérletezést tekintve, esztétikai és politikai értelemben egyaránt egyre merészebb alkotások kerültek ki a stúdióból. A magyar filmművészet számos képviselője a BBS-ben kezdte pályafutását. Többek között: Szabó István, Sára Sándor, Elek Judit, Gazdag Gyula, Huszárik Zoltán, Rózsa János, Ragályi Elemér, Tarr Béla, Xantus János, Enyedi Ildikó, Bódy Gábor.
A BBS különlegességét szellemi nyitottságának köszönheti. A filmesek ugyanis befogadták maguk közé a társművészeteket és -tudományokat: a képzőművészet, színház, irodalom, zene, szociológia képviselőit, akik vagy maguk készíthettek itt filmeket, vagy szervesen részt vettek az egyes művek elkészültében. Így jöhettek létre a híres BBS-es dokumentumfilmek, mint a Nevelésügyi sorozat, Schiffer Pál Cséplő Gyuri-ja vagy Ember Judit Menedékjoga. Ezért készíthette el legendás filmjeit Erdély Miklós, és ezért dolgozhatott itt a kortárs magyar művészet számos fontos alkotója, mint Birkás Ákos, Dobai Péter, Hajas Tibor, Háy Ágnes, Maurer Dóra, Szentjóby Tamás vagy Jeney Zoltán, Vidovszky László, Najmányi László.
A Balázs Béla Stúdió filmarchívumából itt szemezgethettek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.